Az Epstein-Barr Vírus általános biológiája – családfájuk és gazdaszervezeteik

Az Epstein-Barr vírusok nukleinsava a DNS, ezért a DNS-vírusok közé tartozik. Az Epstain-Barr vírus a Herpesviridae család, a Gammaherpesvirinae alcsalád, a Lymphocryptovirus nemzetség tagja. Elektronmikroszkópos felvételeken szerkezete nem különbözik más humán herpeszvírusok szerkezetétõl. Az Epstein-Barr vírus természetes gazdaszervezete az ember. Az emberen kívül néhány szubhumán fõemlõsben (hosszúkarú majom /gibbon/, éji majom, mókusmajom) és a tamarin néhány fajtájában fordul elõ. Ezek a fajok a vírussal kísérletesen is fertõzhetõk.

Az Epstein-Barr Vírus szerkezete
Az Epstein-Barr vírus nagy vírus. Molekulatömege 100 x 106 Da. A virionban az EBV genom egy 172 kb hosszúságú, lineáris, kettõsszálú DNS molekula, melyet egy ikozahedrális kapszid vesz körül. A kapszid 162 háromszögû kapszomerbõl áll, átmérõje l00 nm. A kapszidot egy külsõ, határozatlan alakú, lipidtartalmú boríték veszi körül, ami az érett vírus-részecske átmérõjét 150-200 nm nagyságúra növeli. A vírus ezt a külsõ borítékot a fertõzött sejtek sejtmembránjából nyeri és más herpeszvírusokhoz hasonlóan valószínû, hogy a boríték végsõ formájának kialakítása a transz-Golgi apparátusban megy végbe. Maga a boríték a vírus fertõzõ-képességének alapvetõ fontosságú tényezõje; éterrel vagy lipidoldószerekkel történõ destrukciója a vírus pusztulását eredményezi. Az Epstein-Barr vírusnak számos homológját találták meg majmokban, például a rhesus majomban, az afrikai zöld majomban, a csimpánzban és a páviánban. Az Epstein-Barr vírus rhesus majombeli homológja a lítikus és látens géneknek ugyanolyan repertoárját tartalmazza, mint az Epstein-Barr vírus, a gének identikusak. Ez annak a bizonyítéka lehet, hogy az Epstein-Barr vírus majomvírusokból fejlõdött ki.

Az Epstein-Barr vírussal kapcsolatba hozható betegségek
Az Epstein-Barr vírus számos betegséggel és kórállapottal kapcsolatban áll, ezek némelyikében közvetlen etiológiai tényezõ, másokban a betegséghez vezetõ események komplex sorozatának nélkülözhetetlen közremûködõje, más néven kofaktora. Az infekciós mononukleózis elsõdleges fertõzés következménye, míg a Burkitt-limfóma és a nazofaringeális karcinóma szeropozitív egyénekben jelentkezik, mint az Epstein-Barr vírus által fertõzött sejtekben bekövetkezõ kóros változások sorozatának eredménye. A szájüregi hairy leukoplakia és a limfoproliferatív betegségek olyan szeropozitív egyénekben alakulnak ki, akikben immunszuppresszió teszi lehetõvé a vírusnak természetes szállást adó sejtpopulációk proliferációját és expanzióját. Az Epstein-Barr vírus egyéb daganatokkal is kapcsolatban áll, például egyes T-sejtes limfómákkal, a Hodgkin-limfómával és a gyomor-karcinómával. Ezekben a tumorokban a tumorsejtek klonális vírus-DNS-t tartalmaznak, és vírusantigéneket expresszálnak, ezek a tények a vírus etiológiai szerepét támasztják alá. Immunhiányos