A humán herpeszvírusok általános biológiája

A több mint 100 ismert herpeszvírus közül 8 általában emberi fertõzést okoz: a herpes simplex vírus 1-es 2-es típusa, a varicella-zoster vírus, az Epstein-Barr vírus (humán herpeszvírus 4, HHV-4), a cytomegalovirus, a humán herpeszvírus 6 A- és B-variánsa, a humán herpeszvírus 7 és a Kaposi szarkóma vírus, azaz a humán herpeszvírus 8.
Létezik egy majmokat megbetegítõ herpeszvírus (ezt B vírusnak nevezik), mely esetenként emberi fertõzést is okozhat.

A herpeszvírusok fölosztása

A herpeszvírusokat három csoportba soroljuk:
1. Az Alfa-herpeszvírusok közé soroljuk a herpes simplex vírus 1-es és 2-es típusát és a varicella-zoster vírust. Szaporodási ciklusuk rövid, egy sejtrétegû (monolayer) sejtkultúrákban sejtkárosodást okoznak, gazdaszervezeteik száma meglehetõsen nagy.
2. A béta-herpeszvírusok közé tartozik a cytomegalovirus, a humán herpeszvírus 6 és 7. Szaporodási ciklusuk hosszú, gazdaszervezeteik száma kicsi.
3. A gamma-herpeszvírusok, mint például az Epstein-Barr vírus és a humán herpeszvírus 8, gazdaszervezetei rendkívül szûk körûek. Az Epstein-Barr vírus a limfokriptovírusoknak, más nevükön gamma 1 vírusoknak nevezett herpeszvírus alcsalád egyedüli emberben is elõforduló tagja, míg a Kaposi-szarkómával kapcsolatos herpeszvírus, a humán herpeszvírus 8 (HHV-8) a rhadinovírusok vagy más néven a gamma 2 herpeszvírus alcsalád tagja.

A herpeszvírusok fölépítése
A herpeszvírusok egy típusos négyrétegû, csak rájuk jellemzõ, egyedi struktúrából épülnek föl: a magot, melyet egy nagy kétszálú DNS-genom alkot, egy kapszomérekbõl álló ikozapentahedrális kapszid borítja. A kapszidot amorf protein köpeny veszi körül, ezt tegumentnek nevezzük. A negyedik réteg a vírust tokba záró glikoprotein-tartalmú lipid kettõs réteg.