Clostridium perfringens jellemzése

A kórokozó

A Clostridium perfringens pálcika alakú baktérium obligát aerob, spórát képző baktérium, spórái általában centrálisan, ritkán excentrikusan helyezkednek el, ovális alakúak, a baktériumsejtet kidomborítják.
A Clostridium perfringens esetében a termelt enterotoxinok alapján A, B, C, D és E típusokat különítenek el. A főbb toxinokat a görög abc betűivel jelölik (a; b; e; i), amelyeken kívül még 8 kevésbé jelentős toxint is termelhetnek, amelyek nagyban hozzájárulnak az ételmérgezéses tünetek kialakulásához. A toxinok közül A, D és E típusánál az optimális szaporodási hőmérséklet 45 °C, a B és a C típus viszont egyaránt jól növekszik 37 °C és 45 °C-on is.

A kórokozó előfordulása

A baktériumok megtalálhatók az ember és az állatok bélcsatornájában, spórái pedig a székletben, a talajban, a növényeken és az állati eredetű élelmiszerekben. Egészséges személyek székletéből 10³-10⁴/g spórát mutattak ki.

Terjedési mód

A Clostridium perfringens élelmiszer közvetítésével, szájon át kerül a szervezetbe. Nagy mennyiségű vegetatív sejt lenyelése után, a gyomor savas közegén túljutva, a vékonybél alsó szakaszában tovább szaporodnak, majd a sporuláció alatt enterotoxint termelnek.

Patomechanizmus

A Clostridium perfringens gázgangrénát okozó törzsei termelik a lecitináz-C-t, amit ezért perfringens alfa-toxinnak, ill. foszfolipáznak is neveznek. Tulajdonképpen egy erős toxicitású enzim, tehát átmenetet képez a valódi toxinok és az extracelluláris enzim jellegű virulenciafaktorok között. A foszfolipidek bomlását okozza a vörösvértestekben, s ennek következménye a hemolízis. A Clostridium perfringens B és C típusok által termelt ß-toxin viszont a humán szervezetbe kerülve lebontja a bélfal glikoprotein (mukózus) védőrétegét és kifekélyesedést, véres székletet okozhat. A véráramba is felszívódhat görcsös hasi tüneteket okozva. A toxinok az élelmiszerben keletkeznek, de előfordul, hogy a gyomor savas közegét túlélt sejtek a vékonybélben sporulálódnak, kolonizálódnak és toxint termelnek. A toxint a sporulálás állapotában levő sejtek termelik.

A C. perfringens enterotoxint (CPE) is termel a sporuláció közben, amely általában a vékonybélben fordul elő. Az ételmérgezéssel kapcsolatos CPE gén általában a kromoszómában helyezkedik el, míg a nem ételmérgező CPE gén általában plazmidon kódolt. A Clostridium perfringens ételmérgezésben játszott szerepét a hetvenes évek végén ismerték fel. Az ételmérgezés akkor fordulhat elő, ha a húst a hőkezelést követően nem megfelelően tárolják. Az oxigénszint ugyanis elegendő mértékben redukálódik a hőkezelés során ahhoz, hogy az obligát anaerob klosztridiumok elszaporodhassanak. Ételmérgezés létrejöttéhez 10⁶-10⁷/g mennyiségben jelen lévő, életképes vegetatív sejt szükséges, azonban 105/g csíraszám is elegendő a megbetegedés létrejöttéhez. Az ételmérgezés következtében fellépő hasmenés és a hasi fájdalom 8-14 órával a fertőzött étel fogyasztását követően jelentkezik, és 2-24 óráig tart. Általában egy nap alatt áll helyre a szervezet.

A kórokozó előfordulása az élelmiszerben

A C. perfringens kimutatható nyers és feldolgo¬zott húsokban, húsételekben. A fűszerek is gyakran szennyezettek.
Az állatok bélcsatornájában gyakori kór¬okozókkal a húsok a vágás alkalmával kontaminálódhatnak. A vágás előtti kíméletlen tartás és kezelés következtében létrejövő bacteriaemia miatt a szövetekben is megtalálható a kórokozó. Magyarországon a sertések 18%-a pozitív. Az USA-ban a húsok mintegy 50%-át találták C. perfringens-pozhívnak, ami magya-rázatul szolgál az élelmiszer-mérgezések magas incidenciájára. Halételekből elvétve si¬kerül kimutatni.
Tschirdewahn és munkatársai bélsár mintákból mutattak ki Clostridium perfringens-t. A vizsgált szarvasmarha bélsárminták 36%-a, a baromfi minták 80%-a, a sertés minták 2%-a tartalmazott Clostridium perfringens baktériumot. Hall és Angelotti 1965-ben egy kísérletsorozatban feldolgozott- és nyers szarvasmarha-, borjú-, bárány-, sertés- és csirkehús minták 43,1%-ából izolált C. perfringens-t. A brojler csirke feldolgozó üzemek több felülete is szennyezett ezzel a mikrobával. A nyers baromfi hús 10-80%-ában fordul elő, míg a nyers szarvasmarha féltestek felületéről 45 CFU/cm2 mennyiségben mutattak ki C. perfringens-t. 2000-ben Olsen és munkatársai C. perfringens által okozott ételmérgezésről számoltak be. 57 eset alkalmával 2772 beteget regisztráltak. A C. perfringens okozta ételmérgezés a legtöbb esetben enyhe lefolyású és ezért nem is jelentik. Az USA-ban becslések szerint évente 248520 eset fordul elő, amelynek becsült költsége esetenként 200 dollár.

Megelőzés

A nyers húsok szennyezettsége helyes vágási higiénével megelőzhető, csökkenthető. Az ételkészítés során az alapos hőkezelés, 3 órán túli tárolásra szánt ételek esetén a gyors lehű¬tés, hűtve tárolás alapvető. Az ételek fogyasztás előtti újraforrósítása is megelőzi a megbetege¬dést. Az egyben sütött-főzött húsok tömege az alapos hőkezelés érdekében ne haladja meg a 2,5 kg-ot.

Clostridium perfringens baktérium mikroszkópos képe

A Galen Bio Kft. akkreditált mikrobiológiai laboratóriuma vállalja a Clostridium perfringens baktérium számának meghatározást hagyományos tenyésztéses módszerekkel.