Élesztő és penészgombák jellemzése

A gombák két gyakorlati szempontból lényeges csoportját, az élesztő- és penészgombákat vesszük közelebbről szemügyre. Egyik név sem fed egységes rendszertani kategóriát. Mind az élesztőgombák, mind a penészgombák fogalma történelmileg alakult ki. Az élesztőgombák többnyire egysejtű, ivartalanul sarjadással vagy hasadással szaporodó gombák, ivaros szaporodásukkor termőtest általában nem képződik. A penészgombák olyan mikroszkópikus gombák, amelyek finom fonalas bevonatot képeznek a különböző szubsztrátokon, spórákkal vagy konídiumokkal szaporodnak. Mindkét csoport tagjai a gombarendszer különböző törzseihez, vagy osztályaihoz tartozhatnak (1. ábra).

1. ábra: Az élesztő- és a penészgombák helye a gombák rendszerében

Mielőtt e csoportok tárgyalásába kezdünk, szükséges kitérni a gombákra (élesztőkre és penészekre) egyaránt vonatkozó nevezéktani sajátosságra. A korszerű gombarendszer a filogenetikai kapcsolatokon túl, a szervezetek ivaros szaporodási módjainak jellegzetességeire épül. Számos gombának nincs, vagy nem ismert az ivaros szaporodási alakja, vagy az csak az ivartalan alak leírása és elnevezé¬se után vált ismertté.
Ebből következik, hogy sok gomba két néven szerepel, az ivaros (ún. teleomorf) és az ivartalan (anamorf) alak nevén. Pl. a borok erjesztését kezdő, jól ismert, citrom alakú élesztőgomba teleomorfja a Hanseniaspora uvarum, anamorfja a Kloeckera apiculata nevet viseli. Hasonlóképpen, a gabonát súlyosan károsító Gibberella zeae anamorf alakja a sarló alakú konidiumokat képző Fusarium graminearum. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a rendszertani változások miatt sok gombának több, ún. szinonim neve is van, közülük a rendszertanilag nem hivatalos név olykor jobban is¬meretes (ilyen pl. az A. glaucus).

Élesztőgombák

Az élesztők az ismert gombafajok mintegy 1%-át teszik ki. Jelentőségük azonban számarányukat messze meghaladja. Az élesztőknek köszönhető a kenyér kelesztése, a sör és a bor erjesztése, sok más anyagcseretermék ipari méretű termelése. A nagy gazdasági haszon mellett azonban az élesztők jelentős kárt okoznak az élelmiszerek romlásával; kórokozó csak kevés van köztük (1. táblázat).

1. táblázat. Az élesztőgombák gyakorlati jelentősége

Penészgombák

A köztudatban a penészgombák fogalmához többnyire azok káros tevékenysége társul: az élelmiszerek romlása, a használati eszközök, tárolt anyagok (papír-, bőr-, textilnemű); penészedése. Valóban, gyakorlati jelentőségük nem kis mértékben ennek tulajdonítható az élelmiszereket illetően különösen.
A romlást okozó penészgombák a természetben, környezetünkben nagyrészt szaprobiontaként élnek, bár néhányuk élő anyagot, növényi, állati, emberi szervezetet meg tud támadni. Az elsősorban parazita és növénykórokozó, illetve állatpatogén gombákat azonban nem szoktuk penészeknek tekinteni. Élelmiszerek vonatkozásában különös jelentőségre tettek viszont szert a mikotoxinokat képző és a fogyasztók egészségét súlyosan veszélyeztető penészgombák. Ezért az élelmiszer-tartósításnak mindig célja a penészgombák elleni védekezés is.
A romlást okozó és toxintermelő penészekkel szemben sok faj értékes anyagokat képez, iparilag hasznosított biokémiai átalakításokat végez. Termékeik közt vannak antibiotikumok, alkaloidák, más gyógyszer-alapanyagok, szerves savak, enzimek Ezeknek a gombáknak a biotechnológiai alkalmazása, mesterséges tenyésztése, a termékek kinyerése, feldolgozása igen nagy gazdasági jelentőségű. A penészgombák egy része még az élelmiszeriparban is hasznot hajt a fermentált, erjesztett, érlelt készítmények előállításával (2. táblázat).

2. táblázat. Példák a penészgombák gyakorlati jelentőségére

A Galen Bio Kft. akkreditált mikrobiológiai laboratóriuma vállalja a penész és élesztőgombák számának meghatározást hagyományos tenyésztéses módszerekkel.

Penicillium konídiumtartó

Penicillium tenyészet

Aspergillus konídiumtartó

Fusarium makrokonídiumok